A Fidesz túlnyerte magát, elérte a politikai életciklusának a zenitjét. Mivel innen már nincs feljebb, ezért csak lefelé vezethet az útja. Ha kormányon ott folytatja, ahol ellenzékben abbahagyta, akkor négy – de legkésőbb nyolc – év múlva a politikai süllyesztőben végzi.
Jó volna hinni, hogy a Fidesz jobb kormányzást fog produlálni, mint elődje. Ezt azért könnyű lesz megugrani, mert az MSZP nagyon alacsonyra tette a mércét. Tehát nem az a minőségi kormányzás fokmérője, hogy jobban viszik az ügyeket, mint a szocialisták tették. A Fideszenek ennél sokkal többet kell nyújtania ahhoz, hogy hosszúra nyúljon az alkonya. A példátlan választási siker okot adhat a büszkeségre, de attól még nem fognak ügyesebben kormányozni. Az önelégültség és az elbizakodottság gyilkos dolgok, nagyon hamar ellenszenvet szülnek.
A Fidesz nem csak hatalmas lehetőséget kapott azzal, hogy ölébe hullott a homogén kormányzás lehetősége és a kétharmados parlamenti többség. Ez olyan felelősség, ami könnyen agyonnyomhatja a pártot. Nincs kire mutogani, hogy miért kénytelenek ezt tenni, vagy miért kénytelenek nem azt csinálni, amit amúgy jónak látnak. A párt megítélését két dolog fogja keményen befolyásolni: ha nem élnek a lehetőséggel, akkor az lesz a baj, ha élnek, akkor meg az lesz a baj. A Fidesz helyzete most olyan, mint az MDF-é volt 1990-ben – kamikaze kormányzásra kényszerülnek, vagy jön a görög modell...
A megveszekedett baloldaliak kivételével mindenki számára világos, hogy az elmúlt nyolc év teljesen elvesztegetett időszak volt. Nem jutottunk egyről a kettőre, viszont minden tekintetben a béka segge alá süllyedtünk. Nincs még négy évünk arra, hogy a Fidesz is elkúrja és kommunikációs offenzívával elkenje a problémákat, eltussolja a súlyos korrupciós ügyeket, vagy kirakat színjátékokkal elvonja a figyelmet a sokkal nagyobb disznóságokról.
Nagyon úgy fest, hogy hatalomtechnikai szempontból a Fidesz azt fogja csinálni, ami miatt a népharag elsöpörte a szocilaistákat. Amikor kiemelnek 12 ügyet, hogy akkor ezekkel példát statuálnak, az azt is jelenti, hogy tapintatosan szőnyeg alá söpörnek ezernyi másikat. Amikor a két forduló között bedobják a kisebb parlamentről szóló dumát, akkor a népszerűséget keresik, mert nem teszik mellé, hogy mégis milyen szisztémában képzelik el az országyűlési választásokat. Budapest közigazgatás felosztásáról szóló elképzelések meglebegtetése is csak arról szól, hogy egy gumicsontot dobjanak a köznek, amin majd elrágódnak és addig sem azzal foglalkoznak, hogy mégis honnan lesz pénz az önkormányzati rendszerben felhalmozott irdatlan adóságok kifizetésére. A Fidesz lényeges doglokat mond, de nem a valódi problémákra irányítja a figyelmet. Gyurcsány is ezt csinálta, és bele is bukott, a Fidesz is így fog járni, ha felületkezeléssel operál.
A rendszerváltás óta eltelt 20 év. Mára kiderült, hogy nem minden működik jól, amit akkoriban kitaláltak és az is nyilvánvaló, hogy sok kényes kérdést azóta sem oldottak meg. Mindennek súlyos ára van, amit mostanság fizetünk meg. A Magyarországon kialakult demokratikus berendezkedés és tágan vett kormányzati rendszer alulteljesített. Az a túlszabályozottság − ami a politikikai elit egymás iránt táplált bizalmatlanságából eredeztethető − mindenki számára világos, hogy erős versenyhátrányt jelent. Az élet számtalan területén egyszerűen tarthatatlan a helyzet. Újjá kell szervezni az országot, aki ezt nem látja be, az vak. Ellenzékben a Fidesz sokszor azzal kampányolt, hogy konzerváljuk az aktuális állapotokat, mert a változás eleve gonosz dolog – főleg, ha Gyurcsány Ferenc akarja. Most itt az idő! Tessék változtatni, tessék felvállalni a nehéz döntéseket, tessék szembenézni azzal, hogy érdeksérelmeket kell okozni fontos választói csoportoknak. Már nem elég terveket szövögetni, és kéthetente új kormányprogrammal körbeszaladni a lekenyerezett médiát. Ne csak az óriásplakát fotózás miatt vegyék le a zakót és gyűrjék fel az ingújjat a fideszes képviselők, hanem azért is, hogy végre elpakolják a szart, amiben nekik is köszönhetően tocsogunk.
A kétharmad erre szóló felhatalmazás – még ha a választók többsége úgy hiszi, hogy nem neki kell lemondania a közös javakból megszerzett előnyökről. Ha a Fidesz inkább ezt az ábrándot kívánja fenntartani, akkor pofára fog esni, mert nem fognak minket finanszírozni a nemzetközi piacok. Ha a Fidesz azt hiszi, hogy a kétharamadával menlevelet kap a semmittevésre, akkor politikia öngyilkosságot követ el. Ha a Fidesz azt hiszi, hogy az ipari méretű mutyizást legitimizálja az elsöprő választási eredményük, akkor nem csak bukni fognak, de utat nyitnak a szélsőjobbnak is a hatalomba. Az pedig maga lesz a pokol.
