Minden ellenkező híreszteléssel szemben a Jobbikot három párt „állíthatja meg” és ezek között nincs az MSZP. Hiába szeretné magát a szocialista párt a demokrácia és, a szabadság egyedüli letéteményeseként beállítani a választási matematika – úgy általában a ráció – makacs dolog.
Amióta kitettem az első posztom azon töröm a fejem, hogy tudatos választóként voksolhatnék-e jó szívvel a szocialistákra. De két hét alatt nem sikerült egyetlen épkézláb okot sem találnom, amivel megindokolhatnám ezt a választást.
Nem szeretnék a halott oroszlánba belerúgni, de elgondolkodtató, hogy ez a párt 8 év kormányzás után csak azzal képes kampányolni, hogy azért szavazzak rájuk, mert akkor jobb lesz a demokráciának. Utoljára az SZDSZ próbálkozott effélével az EP választásoknál és már akkor sem vált be a baloldaliak rémisztgetése – nem jött össze 200 001 szavazat…
Ráadásul a szocialisták még mindig ott tartanak, hogy a Fidesz és a Jobbik egybemosásával akarják alátámasztani, hogy miért kiáltanak farkast. Miközben a demokrácia rettenthetetlen őrei megszokásból a patás Orbánra lőnek, a Jobbik szocialista fellegvárakat ostromol és olyan szavazói csoportokat édesget magához, amelyek 20 éven át csak az MSZP-nek húzták be az X-et. Vagyis az MSZP még arra sem volt képes, hogy a saját táborát egyben tartsa. Nem volt mivel megvenni a hozzájuk hű társadalmi csoportokat, amelyek minden ellenkező híreszteléssel szemben nem élnek jobban, mint 8 éve. A Jobbik lufi felfúvódása nagyon is szorosan kötődik az MSZP kormányzati bénázásához. És ezen a negatív képen az sem segít, hogy a Fidesz is a keblén melengette a kígyót. Mindezek fényében meglehetősen cinikus dolog az újnácikkal (ellen)kampányolni. Ha ugyanis a szocialista-liberális koalíció jól kormányzott volna, most legfeljebb a futottak még kategóriában lenne a Jobbik és nem a csalódott szocialista szavazók révén kerülne be a parlamentbe.
A szocialisták szavakban rettenthetetlen antifasiszták, de a valóságban gerinctelenül pragmatikusak. Az MSZP demokrácia féltésének őszinteségét nagyban megkérdőjelezi, hogy fenntartások nélkül együttműködik a Fidesszel és még a Jobbikkal is. Mindenki számára intő jel, ahogy ez az alkalmi koalíció – a szocialisták aktív közreműködésével(!) – elkaszálta a szerencsétlenkedő MDF budapesti listáját.
De mindegy is ez, hiszen az MSZP most azért kéri a voksomat, hogy a Jobbiktól megóvja az országot, de legalábbis a parlamentet. Nos, a szarnak van egy olyan tulajdonsága, hogy a mennyiségétől függetlenül büdös. Mindegy, hogy egy aprócska kutyagumiba lépünk, vagy egy trágyadomb facsarja az orrunk – a szarszag áthat mindent. Így van ez a Jobbikkal is: tök mindegy, hogy hány darab igazhitű hipermagyar kerül be a parlamentbe, újnyilasból egy is sok a Tisztelt Házban. Hiába kívánatos a vörös szegfű, az MSZP egymagában nem tudja elnyomni a szarszagot.
Különösen úgy, hogy a hamarosan felálló új parlament szocialista frakciója tele lesz olyan volt miniszterekkel, államtitkárokkal, akiknek évekig fogják az orruk alá dörgölni, hogy „kuss legyen, mert elbasztátok”. Bárki elhiszi, hogy ilyen körülmények között ez a társaság hitelesen védheti a demokráciát?! Ha tényleg hárompárti lesz a parlamentünk, akkor a Jobbikot egyszerűen nem ellensúlyozhatja az MSZP. Hiteltelenek hozzá.
Ehhez bizony az kell, hogy egy, de inkább két kispárt is bejusson a parlamentbe. Már csak matematikai okokból is ez az egyetlen módja annak, hogy a Jobbik ne egy (relatív) óriás frakcióval büszkélkedjen. Miért? Mert a Jobbik valószínűsíthetően nem szerez egyéniben mandátumot, listán viszont annál inkább. Ez esetben nem mindegy, hogy az 210 (területi és országos) listás hely három vagy négy, esetleg öt párt között oszlik-e meg. Jobbiknak a Fidesz kegyetlen nagyarányú győzelme és/vagy a kis pártok bejutása szabhat viszonylagos határt. E tekintetben irreleváns, hogy az MSZP második vagy harmadik helyen jut-e be a parlamentbe. A szocialistáknak egy dolguk van: hogy bejussanak a parlamentben. Az elkötelezett – zömében nyugdíjas – baloldali szavazók fixen beviszik őket az országgyűlésbe, ehhez a „bravúrhoz” józan ember nem adja a voksát.
Azok számára, akiknek bántaná a szemét a Fidesz esetleges 2/3-os győzelme, több mint ajánlatos az MDF és/vagy az LMP támogatása. A magyar választási szisztéma sajátosságaiból következik: minél több párt jut a parlamentbe, annál kisebb a 2/3 esélye. Ez nem politikai szükségszerűség, hanem tiszta matek. Az MSZP-nek láthatólag nem erőssége az algebra, remélhetőleg a kiábrándult ballib szavazók megértik az 1×1-et.
