Leginkább arról, hogy olyan demokrata, aki racionális érvek mentén támogat vagy utasít el pártokat, politikákat. Amikor dönt, véleményt mond, akkor tényekből indul ki és alapvetően kételkedik. A tudatos választó az a bozótharcos, akit nem a politikai kommunikáció alapozza az álláspontját, hanem a tettekből indul ki.
A tudatos választó nem csak egyetlen pártban gondolkodik, hanem összefüggéseiben vizsgálja a közéletet. Politikai értelemben nem hívő, ugyanakkor vannak értékei, amelyek befolyásolják és választások idején ehhez keres pártot. Ez azt is jelenti, hogy nem tartja jellemhibának, ha valaki jobb vagy baloldali, de a szélsőségektől - jelentsen ez bármit is - irtózik. Támogatását az alapján adja, vagy vonja meg, hogy az adott pártalakulat miként teljesített, illetve reálisan mi várható el tőle.
A tudatos választó nem össznépi fogadásként fogja fel a választásokat, ahol az nyer, aki a győztesre tesz. A tudatos választó hol alkalmas kormányerőt, hol erős ellenzéket választ – mikor mit tart fontosnak az ország szempontjából.
A tudatos választó megrögzött szavazó, nem marad otthon, nem szavaz érvénytelenül, mert tudja, hogy ez menekülés a döntés elől.